Történetünk

Rapajkó Tibor

A város rövid története:

Az írásos emlékek szerint Elek már 1232-ben is lakott település volt. A későbbi források főképpen magyarokról szólnak. A tragikus kimenetelű 15 éves háború (1591-1606) után környékünk lakhatatlanná vált. Ez a helyzet gyakorlatilag a török Magyarországról való kiűzésének időszakáig (1686 utánig) állt fenn. A XVIII.sz. elején báró Harruckern J. György újratelepítette a mai Békés megye nagy részét, így érkeztek 1724-ben Elekre katolikus németek. Az első telepítést 1744-ben követte egy második is. A németség nagy része a ma Bajorországban lévő Gerolzhofenből és környékéről jött. 1796-tól a Wenckheim család lett a Harruckernek örököse. A Wenckheim család címere a templomon, a timpanon felett található ma is.

Elek 1854 és 1910 között viselte a mezővárosi címet. 1920 után egy rövid ideig Csonka-Arad megye székhelye lett. 1940-ben éltek itt a legtöbben, 10 ezren. Ma körülbelül 5180-an. 1946-ban sajnálatos módon bekövetkezett az itteni németség kiűzése. 1950-ben az iskolanővéreknek is „menniük kellett”. Az 1960-as, 70-es években viszonylagos fellendülés következett be Eleken. 1994-től német, román és cigány önkormányzat is működik. 1996. július 1-én lakóhelyünket várossá nyilvánították.

2000-ben dr. Orbán Viktor miniszterelnök adta át Eleknek a millenniumi zászlót, ami jelenleg a városházán található. 2001-ben pedig felavatták Magyarország első, a hazai németség kiűzetésére utaló emlékhelyét.

A plébánia rövid története:

A település múltjából következik, hogy a ma is meglévő két legrégebbi épület, a római katolikus plébánia és a templom építése is a török kor utáni újratelepítéshez kötődik.

Nagyon érdekesen alakult az eleki plébánia ügye. 1724 és 1744 között az eleki hívek még Gyulához tartoztak. Az első plébános, Hollinger Antal 1734. április 30-án érkezett a mai Bajorország területéről, Neuburgból. Több egyházmegye is oltalma alá akarta helyezni az itteni plébániát. Így Nagyvárad, Eger, Temesvár; ami végül is a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez került. A plébániahivatal épületének mai formája az 1890-es évek elejére alakult ki.

Elek plébániájához tartozott 1778-ban: Nadab, Erdőhegy, Kisjenő, Miske, Vadász, Székudvar, Nagyzerind, Sikló, Ottlaka, Nagypél, Gyulavarsánd, Kétegyháza. Akkor még puszták voltak, de területileg Elekhez tartoztak: Lökösháza, Nagykamarás, Bánkút, Medgyesbodzás, Apácza, Kakucs is. Ma ezek közül sok Romániában található és csak Kétegyháza és az újonnan épült lökösházi templom plébániáját látják el Elekről.

A plébánián több ősnyomtatványt is őriznek, de legértékesebbek az 1734 óta megszakítás nélkül vezetett anyakönyvek.

A plébánia falára 2007-ben emléktábla került, arra emlékezve, hogy 1927-ben dr. Csepregi Imre plébános elsőként utazott el az eleki németek őshazájába, Gerolzhofenbe és környékére; 2008-ban pedig a gerolzhofeni városházán avattak német nyelvű táblát tiszteletére.

Eleki R.K. Templom, kb. 1965

A templom a 60-as években

A templom története és felépítése

A templom védőszentje a Sarlós Boldogasszony, aki a település 1993-ban felavatott címerében is szerepel. A főoltárképen Mária látogatása Erzsébetnél. A kép Wagner 1815-ös alkotása. A régi templom körül 1785-ig temetkeztek is.

A mai templom alapkőletételére 1796. július 2-án került sor. A hagyomány szerint az új templomot a régi fölé építették, és csak az új elkészülése után bontották le a régit. A XVIII. Század elején 300-400, a végén pedig már 1400-1600 fő lehetett a hívek száma.

1904-ben nyerte el mai formáját a templom, ekkor bővítették a kereszthajóval.   A szentély mögött félköríves apszis. A hajón lévő toronytörzs galériának van kiképezve, előtte karzat, melyen orgona áll, az építője az aradi Dangl József. Az 1872-ben elkészült orgonát 1938-ban a pécsi Angster József kibővítette és átépítette.

Az utólagosan épített kereszthajó-szárnakat csehsüveg boltozattal, a szentélyt donga boltozattal, köríves záródásnál pedig negyed-gömb kupolával fedték. A templomhajó megvilágítását félköríves záródású ablakokon át kapja.

A 47 méter magas torony 1902-ben kapta a mai vörösréz sisakot. A harangok neve: Wittmann-, Szt. István-, Singer-, Hammer- és Lélek harnag. Az első templom harangja csak 28 font (kb. 16 kg) tömegű volt, és 1735-ben szentelték fel Péter és Pál apostolok tiszteletére. A templom 1925 óta villanyvilágítással rendelkezik. 1934. május 4.-én Glattfelder Gyula püspök szentelte fel a templomot.

A templom szobrai, ablakai és táblái:

A szentélyben Szent Joachim, Szent Anna, Szent Sebestyén, Szent Flórián szobrai, Szent Borbála és Szent Ferenc festményei láthatók. A szószék mellett Szent Antal szobra áll. A bal oldali kereszthajóban a mellékoltáron Jézus Szíve, a job oldali mellékoltáron Szent József szobra áll. A templomban a fájdalmas Szűzanya, Mária szeplőtelen fogantatás, Szent Vendel, Kis Szent Teréz és Lourdesi Szűz Anya szobrait. A főbejárattól jobbra a szent sír a holt Krisztus szobra, azt őrzi két római katona szobra, valamint a síroltalom két angyalszobra.

A templomot 1809-ben egykori kegyura, gróf Wenckheim Ferenc látta el padokkal. 1913-1914 telén a templomablakok barokk stílusú katedrális üvegeket kaptak. Az oldalhajó két ablakát Czirákyné Erzsébet, született gróf Almássy Erzsébet adományozta. Baloldalt Szent Erzsébet, kötényében az isteni segítséggel rózsává változtatott kenyérrel, jobboldalt Szent István király, jogarral látható. Az oldalhajóban jobbra Szent Antal és balra Szent Teréz, mindkettőt Hammer Antal és neje adományozta.

A fő homlokzaton Wenckheim Ferenc emléktáblája 1818-tól, illetve a műemlék jellegre utaló tábla. Az oldalhomlokzatokon Harruckern J. György emlékét megörökítő, illetve a németek kiűzésére utaló emléktáblák.

Eleken szolgáló plébánosok :

1.    1734-1740    Hollinger Antal
2.    1740-1741    Meltzer Vilmos O.F.M. Conv (minorita)
3.    1742-1759    Aigner Miksa
4.    1759-1760    Borsányi Gáspár O.F.M. (ferences)
5.    1760-1762    Mokelnitzky Sámuel O.F.M. (ferences)
6.    1762-1765    Ribits Mihály
7.    1765-1780    De Saur Ignác Ádám (Az első esperes)
1778-tól eleki esperesi kerület is volt.
8.    1780-1785    Mutz Ernő Nep. János
9.    1785-1792    Foder Xavér Ferenc
10.    1792-1819    Sütti János
11.    1819-1875    Száll Antal (aki legtovább volt plébános)
12.    1875-1888    Bayer Károly
13.    1888-1913    Dr. Kramp János (aki Rómában tanult)
14.    1913-1931    Dr. Csepregi Imre (jeles helytörténész)
15.    1931-1959    Reibel Mihály (országgy. képviselő volt)
16.    1960-1991    Wagenhofer Ede (Elekért érmet kapott)
17.    1991-1995    Perlaki Flórián
18.    1995-2002    Lengyel Antal
19.    2002-2003    Laczkó István
20.    2003-2005    Boldvai Antal
21.    2005-2006    Mátyás János
22.    2006-2009    Topsi Bálint
23.    2009-2010    Péntek Zsolt
24.    2010-              Kalaman János
25.    2015-              Máté János

2 hozzászólás a(z) Történetünk bejegyzéshez

  1. Hack Imre szerint:

    Ahogy néztem az egész Plébániáról szóló munkát,nekem igen is tetszik,hisz mindent megtalálok benne ami érdekel.A családom Eleki származású volt,pontosabban édesanyám,Hack Lőrincné-született Nádor Teréz,családom nagy része még Eleken él-vagy az Eleki temetőben nyugszanak. Amit hiányoltam az lemne,hogy az Eleki temetöben levő kápolnát nem tették fel a plébánia oldalára,hisz tudomásom szerint,egy apácának a tiszteletére lett fel épitve-azt nem tudom hogy oda is temették-e el,de tudomásom szerint,édes anyám egyik nagynénje volt,ezen kívül a stáciokat amik szintén a temetöben található,az Eleki német családok-gazdagabb családok saját pénzükön készitették el,köztük az egyiket saját nagy apám Nádor Miksa készitette el.Az E-mail cimem ne tévesszen meg senkit,hisz én Németországban élek-és dolgozom,de a családom Magyarországon van.Tisztelettel Hack Imre
    Ruppichteroth
    Köttinger Hecke 2
    D-53809

    • hack imre ákos szerint:

      Nekem is tetszik az plébánia és a körülötte lévő táj .igaz én meg elöben meg nem láttam csak interneten keresztül de így is szépnek találom .ígérem,hogy egyszer elmegyek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s